Székelyudvarhely megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja.Hargita megye második legnépesebb városa. Székelyföld történelmi társadalom- és művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése.

Története:

Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, de a helység már korábban is létezett. Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. 1357-ben Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, mely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta.

Székelyudvarhelyt valószínűleg Zsigmond király emelte városi rangra, aki ugyancsak járt a településen, mikor István erdélyi vajdával gyűlt meg a baja, de az erdélyi fejedelmek is megadtak minden kíváltságot a városnak.

A helység első vára egy korábbi kolostor köré 1492-ben épült fel. A város 1558-ban Izabella királynőtől adómentességet nyert. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Ezt a Mihály vajda oldalára állt székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban pedig Ali pasa égette föl. 1621 után Bethlen Gábor az erődítmény újraépítését rendelte el. 1704-ben a várat Tiege generális fosztotta ki. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

1876-ban Székelyudvarhely lett az akkor alakult Udvarhely vármegye székhelye.