Nagybánya  municípium Romániában, Máramaros megyében.

Története:

Egyes történelemkutatások szerint a város első említése 1142 II. Géza korából való (Frauenbach, Asszonypataka néven), mikor is a király szászokat telepített a környékre, mások szerint pedig Nagybánya a tatárjárás után, IV. Béla uralkodása idején alakult. Az első ránk maradt oklevél 1327-ből származik, amelyben Károly Róbert király Zazarbányaként említi a helységet. Ugyanő egy későbbi oklevélben Rivulus Dominarum (Asszonypataka)-nak hívja, és a szomszédos Felsőbányát pedig Mons Medius (Középhegy)-ként nevezi. A Rivulus Dominarum elnevezés azt a középkori apácazárdát jelöli, ami a mai Klastrom réten állt. Nagy Lajos király 1347-ben, majd 1376-ban állít ki kiváltságlevelet a városnak, s a második kiváltságlevelében egyebek között a bányászatot is szabályozza.

Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak. A város védőszentje Szent István király. Nagybánya messzi földön híres volt Szent István nevezetű gótikus stílusú templomáról, ami egyedi módon kéthajósnak épült, és 1387-ben fejezték be. A templom méretei impozánsak voltak, az épület 50 méter hosszú, a tornya meg 40 méter magas volt. Hatalmas tornya mai napig is magaslik Nagybánya felett.

A város 1411-ig királyi város, ekkor azonban Zsigmond király Lazarovits István szerb uralkodónak adományozta. Később Hunyadi János kezére került s keze alatt a bányászat ismét fellendült. Hunyadi János házat épített Nagybánya főterén, ami mai napig is megtekinthető.

A város iskolájáról 1380-ból maradt fenn írásos emlék. Ebben az időben a brassói származású Theodoricus volt az iskolamester. Az 1408-as évben városi kórházról tesznek említést. Pénzverde már 1411-ben működött.

1464-ben Mátyás király kiváltságlevelet ír a városnak, az ő uralkodása alatt a bányászat ismét megerősödik. A moldovaiak betörései miatt, Nagybánya kérésére Mátyás király megengedi a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vehessék körül. Ezekből napjainkra már csak a Mészáros-bástya maradt fönn. Ebben az időszakban a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt.

1551-ben a Habsburg-házbeli I. Ferdinánd birtokába kerül Nagybánya. A bányák ekkor magánkézből bérlők kezébe kerültek s a rablógazdálkodásuk miatt a bányászat ismét hanyatlófélbe került. Az egyébként jól felszerelt európai szintű bányák ismét elhanyagolttá váltak. Bányászat mellett kőművesek, ácsok, kőfaragók, szűcsök, fazekasok, szabók, ötvösök, voltak jó hírű mesteremberei Nagybányának. A nagybányai ötvösök országszerte ismertek, egy közülük, Bánfihunyadi Ötvös János világhírre tett szert azzal, hogy a londoni Gresham kollégium tanárává vált, s az angolok kiemelkedő tudósként tisztelik. Egy másik híres ötvös, Ocsovai Dániel Rákóczi Ferenc pecsétnyomóját készítette volt. Nagybánya híres iskoláját, a Schola Rivulina-t 1547-ben Kopácsi Sándor alapította. 1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megvonja a bérlés jogát a bányákat szipolyozó addigi bérlőktől és Nagybánya városára ruházza át.

A 17. század közepén Nagybánya I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonába kerül, majd II Rákóczi Györgyé lesz. 1660 elején a váradi Ali pasa portyázó csapatai dúlnak a környéken, majd 1660 nyarán hatalmas 16000 arannyi váltságdíjat csikarnak ki a várostól. 1664-től a vasvári béke után Nagybánya osztrák kézre kerül. 1672-ben Cobb császári generális parancsára levegőbe röpítik a város védrendszerének jelentős részét. 1685-ben a császári hadak Máramarosban telelnek, megszállás alatt tartva a vidéket. 1687-ben a reformátusok elvesztik az István templomot és az iskolájukat, amit a jezsuiták 1691-ben vesznek át. 1692-ben a minorita rend megkapja a várostól a Szent Miklósról nevezett kispiaci templomot, ami mellé rendházat építettek.

II. Rákóczi Ferenc 1703-ban átállásra szólítja fel a várost, minekutána Nagybánya támogatja a fejedelem szabadságharcát. A szabadságarc bukását követő Szatmári béke visszaállította az azelőtti állapotokat. VI. Károly német-római császár viszont 1712-ben ismét elismeri és megerősíti a város kiváltságait. 1742-ben pestis járvány pusztít Nagybányán. A pénzverde épületét 1739-ben fejezik be.. Ez az épület ma is látható, a nagybányai múzeum van benne.

1771-ben kezdik el a görög katolikus templom építését majd 1792-ben a Híd utcai református templomét. 1793-tól görög katolikus négyosztályos népiskoláról vannak feljegyzések. A Magyar Jádzó Társaság 1796-ban kér engedélyt a város tanácsától, és 1797-ben már német nyelvű társulat is működik. 1802-ben építik a Fekete Sas fogadót, amelyben 1847 szeptember havában Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szállt meg.

1848-ban a város a forradalom mellé áll, ebben az évben Kossuth Lajost Nagybánya díszpolgárává avatták. 1848 decemberében Bem József tábornok innen indul Kolozsvár elfoglalására. A szabadságharc bukása után Berenczey László erdélyi kormánybiztos sok más forradalmárral együtt Nagybányán talál rejtekhelyet.

A világosi fegyverletételt itt is csaknem két évtizedes csend követi, de a kiegyezés (1867) után a kincstári és magánbányák újabb virágzása következik. Létrejön a Kaszinó-egyesület (1834), a Polgári Olvasókör (1869), majd 1896-ban megalakul a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb központja, a nagybányai festőiskola. Kiépül a vasútvonal Szatmár és Dés felé, kigyúlnak az első villanylámpák (1909). Lakossága fél évszázad alatt több mint kétszeresére nő.

1919 januárjában bevonulnak a román seregek. A román közigazgatás első két évtizedében megerősödnek a román intézmények. (A középoktatás nyelve román, a görög katolikus püspökség Máramarosszigetről Nagybányára költözik, eredménytelen harc folyik, hogy Szatmár megye székhelyét ide költöztessék).

A II. világháború után, amikor megszüntetik a megyerendszert és létrejönnek a tartományok, Nagybánya Máramaros tartomány, majd az újabb megyésítéssel Máramaros megye székhelye lesz. Ezzel egyidőben új városnegyedek, vállalatok, intézmények jönnek létre, s a lakosok száma 18 000-ról 170 000-re nő.

Az 1989-es rendszerváltás után, az 1990-es években sokan kiköltöznek külföldre, vagy a nagybánya környéki falvakba, így a város lakossága 138 ezerre csökken. A kommunista rezsim alatt kialakított nehézipar lassan megszűnik és a város fő gazdasági ereje a kereskedelemben van. Több külföldi cég Nagybánya környékére helyezi kelet-európai lerakatát, képviseletét. Ilyen a Mercedes, amely itt nyitotta meg legnagyobb kelet-európai kamion, busz és haszonjármű lerakatát. Továbbá a közeli Szakállasdombón (Dumbrăviţa) épül a Universal Alloy Co. által egy Airbus és Boeing alkatrészeket készítő gyár.