Tudj meg mindent Erdélyről! - transportal.gp
Welcome

Az oldal Erdéllyel foglalkozik, kellemes böngészést.
Ginny

 
Navigáció

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Források

A tartalomért köszönet: 
Fő forrás
: wikipédia.org
Egyéb források:
Horváth P., Hámori P.: 
Történelem 6. osztály       
erdelyinyar.hu
karpatok.info                      
erdelyiturizmus.hu       
gyulainfo.hu                
wwwold.netsoft.ro              
youtube.com                      

transindex.ro
mezoseg.erdelytura.com
sulinet.hu
erdelyiturak.ro
ezerdely.hu
google.hu
welcometoromania.ro
bagyinszki.eu
libri.hu
harghita.ro
femina.hu
mek.niif.hu
freedom.hu
Örök Erdély c. könyv

 

Látogatás :)
Indulás: 2011-05-30
 
Lúgos

Lugos címereLugos municípium Romániában, Temes megyében.

Története:

Az első lugosi vár, a Lugosi kerület korabeli székhelye valószínűleg Zsidóvár vára volt. 1393 után a török elől menekülő bolgárok telepedtek meg itt. 1440-ben lett Hunyadi Jánosé. 1428-ban vámszedő hely, 1439-ban mezőváros, 1446-ban uradalmi székhely. Mátyás 1464-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta. 1511-ben lett Brandenburgi Györgyé. 1516-ban Új-, Ó- és Kislugos-t említik – az előző valószínűleg a mai város helyén állt. 1551-ben Izabellától szabad királyi városi címet és pecsétet kapott. Valószínűleg a 16. század derekán építettek a mai Lugoson palánkvárat. Ennek pontos helye ismeretlen, főként Evlija Cselebi és Giovanni Andrea Gromo későbbi leírásából ismerjük. Eszerint négyzet alaprajzú volt, amelyet még a város trapéz alakú, romboid bástyákkal erősített palánkja is közrefogott. A törökök 1552-ben elfoglalták, majd I. Szulejmán János Zsigmondnak adta. 1536-tól 1658-ig az Erdélyi Fejedelemség határőrvidékét alkotó Karánsebesi–Lugosi Bánság egyik székhelye, magyar–román–szerb, főként katonáskodó lakossággal. 1626-ban hatszáz lovas és hétszáz gyalogos állomásozott benne. 1594-ben és 1599-ben a tatárok, 1603-ban Radu Șerban, majd Henri Dampierre Duval lippai kapitány égette fel. 1615-től fiskális birtok volt. Bethlen Gábor a parancsának nem engedelmeskedő várat 1616-ban elfoglalta, és zálogként átadta a törököknek. 1581-ben román református lelkésze volt Moisi Peştişel, a Szászvárosi Ószövetség egyik fordítója, az 1640-es években pedig Fogarasi István, aki román nyelvre fordította a Heidelbergi kátét és a zsoltárokat. 1622-ben ortodox esperesség székhelye. Véglegesen 1658-ban került török kézre, amikor Barcsay Ákos átengedte a bánság területét. Lakosságának zöme ekkor Erdélybe menekült. A század végén várát a nyugati oldalon kibővítették, területét ezzel megkettőzve. 1688-ban rövid időre a császáriak foglalták el, 1691-ben Thököly Imre foglalta vissza a törököknek. 1695. szeptember 21-én itt győzte le II. Musztafa szultán serege Veterani császári vezér seregét, és a csatában maga Veterani is elesett. 1696-ban Herberstein zsoldosai dúlták föl. Az 1699-es karlócai béke elrendelte várának lerombolását, amire 1716-ban, a törökök Lugosról való kiűzése után került sor végleg. 1717-ben 218 házzal írták össze.

1718-től a lugosi kerület székhelye. Ugyanekkor a román lakosságú jobb parti Lugossal szemben, a bal parton megalapították Németlugost, ahová a század folyamán több hullámban német iparosok és földművesek költöztek be. Az új település a jobb parti, ettől kezdve Oláh-, később Románlugostól külön községet képezett. Római katolikus plébániáját a minorita atyák alapították újra, majd 1733-ra kolostort is építettek. 1778-tól, a Bánát polgárosítása után Krassó vármegye székhelye. 1783-ban nyílt meg első gyógyszertára. A legtöbb háztulajdonos szőlőt is művelt a város határában. 1719-ben uradalmi malmot, 1722-tól abaposztókészítő műhelyeket alapítottak, 1752-ben serfőzdéje is működött. 1752-ben keddenként hetivásár, 1796-ban évi négy országos vásár tartására nyert szabadalmat. A kor mércéjével mérve igen népes településnek számított: 1786-ban Románlugosnak 5130, Németlugosnak 1446 lakosa volt. Az 1788-as török hadjárat idején II. József hadai vereséget szenvedtek el a város mellett. 1795-ben egyesítették a két Lugost, és ettől kezdve évenként váltakozva német és román személy töltötte be a bírói tisztséget. Később, valószínűleg 1849 után a két városrész ismét szétvált néhány évtizedre. Első zsidó lakói az 1780-as években Makóról települtek ide, Temesvárról pedig eredetileg belgrádi származású szefárdok is érkeztek. 1842-ben már 282-re tették zsidó közösségének létszámát. 1828-ben 5531 lakosából jogállása szerint 923 volt jobbágy, 339 házas zsellér, 211 szolga, 159 kézműves, 141 házatlan zsellér, 36 kereskedő és 11 honorácior. 1853-ban 340 iparosmester működött céhes keretek között a városban, különösen híresek voltak a bőrfeldolgozó szakmák román művelői. 1837-ben selyemmanufaktúrát is említenek a városból. 1833-ban a Maderspach-cég építette az első függőhidat a Temes felett. 1835-ben színházépületet emeltek, természetesen önálló társulat nélkül, vándortársulatok befogadására. 1842-ben az első között létesült román amatőr színtársulata. 1836-ban 58 ortodox család áttérése után alakult meg görög katolikus egyházközsége. Az ugyanekkor áttérő volt papjukat az ortodoxok később bosszúból a Temesbe dobták. Az új gyülekezet 1838-ban saját iskolát is alapított. 1837-ben a vármegye kisgimnáziumot hozott létre, amelyben a minoriták tanítottak. Ezt 1843-ra hatosztályosra bővítették, de 1850-ben megszűnt. 1842-ben egy tűzvész körülbelül négyszáz házat pusztított el. 1842 és 1845 között az Eftimie Murgu vezette szervezkedés központja volt. Murguék radikális demokrata nézeteket vallottak, a Bánátot pedig független tartománnyá kívánták szervezni, a magyar nemesség és a szerb ortodox hierarchia ellenében. 1848. január 8-án nyitották meg a városi német nyelvű értelmiség új intézményét, a kaszinót. Ugyancsak 1848-ban szerveződtek közös egyházközséggé a város Baden-Württembergből és magyarországi falvakból beköltözött német evangélikus lakói és a magyar reformátusok.

1848. május 3-án, a vármegye közgyűlésén felolvasták az áprilisi törvényeket, és a román tagok Axente Bojincă szónoklatának hatására elhatározták, hogy nem küldenek képviselőt a karlócai ortodox kongresszusra. Június 27-én a bánáti románok Eftimie Murgu vezetésével tartott gyűlésükön a Batthyány-kormánytól egy bánáti román autonóm kerület létrehozatalát kérték Murgu kapitánysága alatt, önálló román ortodox egyházi hierarchiát és a népfelkelés kihirdetését a Bánátban. Egyben felajánlották fegyveres segítségüket a magyar kormány számára. Vukovics Sebő elutasította a kérések teljesítését. Murgu közben titokban a havasalföldi forradalmároknak is fegyveres segítséget ígért. A város Murgut választotta képviselővé a pesti országgyűlésre. 1848-ban a bevonuló császáriak és szerb fölkelők letartóztatták Nicola Bojincát és Vasile Nicolaevici-et. Bem csapatai 1849. április 19-én foglalták vissza. Május 19-én a járás főszolgabírájává Murgu hívét, Vasile Nicolaevici-et választották. A szabadságharc végén itt működött a forradalmi kormány bankjegynyomdája. Augusztus 8-án a magyar kormány itt kezdett tárgyalásokat Avram Iancu képviselőivel. A temesvári csata Vécsey és Guyon serege, amely Facset felé vonult tovább, itt vált szét a Dessewffy és Lázár vezette csapatoktól, amelyek több magyar vezetővel együtt Karánsebes felé tartottak.

1856–65-ben felállították a 113 parókiát magába foglaló lugosi görög katolikus egyházmegyét, amely a csekély görög katolikus népeségű Bánáton kívül Hunyad és Alsó-Fehér vármegye egy részére is kiterjedt. A püspökséghez 1914-től tanítóképző is tartozott. A következő évtizedek társadalmi és helyi politikai életét két folyamat határozta meg. A német polgárság, bár újabb nemzedékei is német nyelvűek maradtak, a szabadságharc leverése után politikailag a magyarsággal azonosult. Jellemző, hogy 150 lugosi katolikus család már 1852-ben folyamodványt intézett a csanádi püspökhöz, amelyben a magyar nyelvű prédikáció bevezetését kérték. A római katolikus népiskolát 1878-ban államosították, de csak 1892-re tették teljesen magyar tannyelvűvé, a hitoktatásban pedig 1906-ben vezették be a magyar nyelvet. A német alapítású színházban csak 1875-ben tartották az első magyar előadást, de a magyar társulatok már az 1890-es években kiszorították a németeket. A lugosi németeknek statisztikailag is látványos magyarosodását a dualista korszakban, a hivatalok kiépülése idején a magyar értelmiség városba költözése támogatta. Másrészt egészen 1920-ig Lugos volt a bánáti románság kulturális és politikai központja. Ezt a szerepet nem a városban kis befolyású görög katolikus püspökségnek, hanem tehetős román iparos rétegének köszönhette (míg Temesváron nem élt jelentős román polgárság). A város választókerülete rendszeresen román képviselőket választott a pesti országgyűlésbe – 1861-ben például Ioan Faurt (tövisi Faur János), 1869-ben Alexandru Mocsonyit, 1906-ban Gheorghe Popovici-ot. Jellemző adalék, hogy még a Mérsékelt Ellenzék 1881-ben megalakult helyi szervezetét is két román, Nicolae Bejan és Titu Hațeg vezette. A lugosi románok közül a legtöbben a román nemzeti ellenzéket támogatták, amelynek helyi vezére a dualizmus évtizedei alatt Coriolan Brediceanu volt. A képviselőtestületben 1886-ban vezették be a magyar jegyzőkönyvezési nyelvet, de a román szintén mindvégig jegyzőkönyvezési nyelv maradt, és a német nyelv is hasonló jogokkal bírt. Az utcanévtáblák bevezetése után az utcaneveket Románlugoson magyarul és románul, Németlugoson magyarul és németül tüntették fel.

A vármegyei fenntartású algimnáziumot 1856-ban alapították újra, német anyanyelvű minorita és világi tanárokkal. 1861-ben hivatalosan magyar–román tannyelvűvé tették, valójában 1862-től főként, 1874-ben kizárólag magyar tannyelvűvé vált. Fenntartását 1873-ban a Tanulmányi Alap vette át. 1873 és 1876 között főgimnáziummá bővítették ki. 1893-ban államosították. Az 1867/68-as tanévben 118 román, 28 német és 24 magyar, az 1893/94-es tanévben 87 román, 70 német és 58 magyar anyanyelvű diákja volt.

1881-től az akkor létrehozott Krassó-Szörény vármegye székhelye volt. A ténylegesen már korábban is egységes Német- és Románlugos 1889-ben egyesült véglegesen egy rendezett tanácsú várossá. Polgármesteri székét 1889-től egészen 1911-ig Marsovszky Árpád, 1911–12-ben Dumitru Florescu, 1912-től 1919-ig Ioan Băltescu töltötte be. 1879-től Temesvárral és Orsovával, majd 1898-tól Gátaljával és Marosillyével is vasút kötötte össze. Legjelentősebb üzemét, a téglagyárat 1888-ban Muschong Jakab alapította. Ez több kibővítés után, az 1930-as években ezer főt foglalkoztatott. 1864-ben jött létre a szeszgyár és a gőzmalom, 1905-ben a selyemfonógyár, 1907-ben a Délmagyarországi Textilipar Rt. (1911-től a Kammer testvéreké). 1908-ban kilenc pénzintézete működött, közöttük magyar–német (Délmagyarországi Bank, Lugosi Iparbank, Lugosi Népbank) és román tulajdonosi körűek (Poporul, Lugoşana, Caraşana, Economia). 1891-ben emelték polgári iskola rangjára az iskolanővérek 1874 óta működő leánynevelő intézetét (a mai 5. számú általános iskola helyén). 1894-ben iparostanonc-iskolája, 1901-ben polgári fiú-, 1903-ban pedig második polgári leányiskolája létesült. 1891-ben kezdték el főbb utcáinak kikövezését, 1900-ban bevezették a villanyvilágítást és új színházépületet avattak. (A színkerületi rendszernek megfelelően több más várossal tartott fenn közös társulatot.)

Jelentős zsidó közössége a belső szakadás idején – a bánáti zsidóság többségéhez hasonlóan – a neológiához csatlakozott, ami a programszerű magyarosodás felvállalásával is járt. Iskolájuk már 1860-tól magyar tannyelvű volt, később az istentiszteletekre is bevezették a magyar nyelvet. Híres rabbijuk 1896–97-ben Venetianer Lajos, 1897-től 1905-ig Hevesi Simon. A németek között a századfordulón, a zsidóság körében csak a trianoni döntés után erősödtek meg a magyarosodással szemben álló irányzatok. A két világháború között Kirjat Széfer néven cionista könyvkiadó is működött Lugoson. Önálló református egyháza 1900-ban vált ki a közös evangélikus–református gyülekezetből, de a városban már 1884 óta megjelent az országos jelentőségű, Szabad Egyház címet viselő református folyóirat. Az önállósulás után nem sokkal a Temes partján felépült a gyülekezet reprezentatív, neogótikus stílusú temploma. Lelkésze a két világháború között Szombati-Szabó István költő volt.

Az első lugosi nyomdát 1852-ben állították fel. Első újságja, a Lugoscher Anzeiger 1853–54-ben jelent meg. A bánáti német polgárság a dualizmus évtizedei alatt magyar politikai szimpátiái ellenére főként német sajtótermékeket olvasott. Lugoson a dualizmus évtizedei alatt négy a magyar nemzeti ideológiát képviselő, de német nyelvű napilap is megjelent. Ezek közül a legjelentősebb az 1861-ben alapított Krassoer Zeitung (1880-tól Krassó-Szörényer Zeitung) volt. Magyar nyelvű politikai lapját, a Krassói Lapokat 1879-ben alapították, majd 1881-től 1939-ig Krassó-Szörényi Lapok néven jelent meg. 1914–15-ben szerkesztője volt Galamb Ödön, József Attila későbbi tanára. A korszak leghosszabb ideig élt bánáti román politikai újságja, a Drapelul szintén Lugoson jelent meg 1901 és 1920 között, Valer Braniște szerkesztésében. 1865-ben alakult újjá a magyar–német kaszinó, és ugyanakkor hozták létre a város román olvasóegyletét (tkp. szintén kaszinó). Méretéhez képest szokatlanul gazdag volt a város zenei élete. Wusching Konrád Pál 1852-ben megalapította a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyletet: a név alatt kezdetben a magyar férfikórus („dalárda”) működött, keretében azonban később szimfonikus zenekart is létrehoztak. Az ortodox egyházi kórusból 1869-ben hivatalosan létrejött a Kárpátokon inneni románság első „dalárdája”. 1889 után Ion Vidu irányításával működött. Mindkét együttes országos ismertséget szerzett.

A román királyi közigazgatás 1926-ban felosztotta Krassó-Szörény vármegyét, és Lugos az újjászervezett Szörény megye székhelye lett. A két világháború között több új textil- és bőripari üzeme, egy kaptafa- és egy vattagyára alakult. 1922-ben Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József alapította a Magyar Kisebbség című „nemzetpolitikai szemlét”, a korszak legfontosabb nemzeti kisebbségekkel (és különösen a kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetével) foglalkozó folyóiratát, amely 1942-ig jelent meg.

1945-től az 1950-es évekig ismét önálló magyar középiskolája működött. Az 1948-as közigazgatási reformmal elveszítette megyeszékhelyi rangját, 1968-ban pedig Temes megyéhez csatolták. A kommunizmus idején főként hagyományos iparágait – bőripar, textilipar, téglagyártás – fejlesztették, újdonságot jelentett viszont az 1977-ben alapított gépgyár. A sok könnyűipari üzem miatt az 1960-as és 70-es években sok fiatal nő költözött a városba főként Moldvából és Olténiából. Akkoriban úgy emlegették Lugost, mint ahol hét nő jut egy férfira. 1963-ban állandó társulatú „népszínházat” hoztak létre, 1969-től rövid ideig magyar tagozattal.

1989. december 20-án, a temesvári felkelés híreinek hatására a központban eleinte 40-50 fős tüntetés kezdődött. A gyarapodó tömeg kivágott zászlóval sétált végig a városon, „Le Ceaușescuval!” és „Le a kommunizmussal!” jelszavakat skandálva. A milícia tüzet nyitott rájuk, amelyben két tüntető vesztette életét. Az este folyamán a belváros minden kirakatát betörték, Ceaușescu műveit elégették, egy újságos kioszkot fölgyújtottak és földúlták a városházát. A tüntetésnek a milícia beavatkozása vetett véget, amely véletlenszerűen kb. ötven főt gyűjtött be. Másnap reggel a város összes üzemében sztrájkot hirdettek, és két napos tüntetéssorozat kezdődött, amelyben kezdetben csak kb. kétezren, 22-én már a város lakóinak többsége részt vett. A tüntetések egyik vezetője és első szónoka a magyar Kovács József, a gépgyár dolgozója volt. A hadsereg egységei nem léptek közbe, hanem a tüntetők oldalára álltak. 22-én megválasztottak az ideiglenes városi tanácsot és megszállták a milícia épületét.

A város szülötte, az Olaszországban élő szélsőjobboldali olajmilliárdos, Iosif Constantin Drăgan tévé- és rádiócsatornát, heti- és napilapot, valamint egy magánegyetemet alapított Lugoson, melynek épülete 1996-ra készült el. Emellett elérte, hogy még életében róla nevezzék el a város főterét.

2004 és 2008 között az RMDSZ-nek három városi tanácsosa volt, és a párt adta a város alpolgármesterét is. 2008-ban csupán egy RMDSZ-es tanácsos jutott be a képviselőtestületbe.

 

A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?    *****    Will Vandom Rajongói Oldala ♥ nosztalgia W.I.T.C.H. a javából, 2006 óta ♥ Te még emlékszel?    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tedd meg te is, én segítek értelmezni! Kattints! Várlak    *****    Nagyon részletes születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + kötetlen idejû beszélgetés diplomás asztrológussal! Kattints