Erdély fölvirágzása:

Bocskai halála után néhány évvel az országgyűlés Bethlen Gábort választotta meg fejedelemnek.
Jó döntés volt. Uralma alatt Erdély fölvirágzott.
Igyekezett gazdagabbá tenni az országát. Külföldről iparosokat, bányászokat hívott a fejedelemségbe. Megtiltotta, hogy az ország értékes termékeit (arany, ezüst, vas, só, méz stb.) külföldre vigyék.
Ezekkel az árukkal csak a fejedelem által megbízott emberek kereskedhettek, A kereskedelem jövedelme így a kincstárt gazdagította.

A pénz egy részén Bethlen Gábor Gyulafehérvárott ragyogó fejedelmi udvart rendezett be. Az Erdélybe látogató külföldiek elámultak a pompán, és úgy tartották, Erdély fejedelme semmivel sem marad el más európai uralkodóktól.
A bevételek nagyobb részét azonban a hadseregre költötte. A jól képzett, korszerűen felfegyverzett katonaságra csakhamar nagy szüksége is lett.

Bethlen és a harmincéves háború

Bethlen uralkodása alatt tört ki a harmincéves háború a Habsburgok és ellenfeleik között. Bethlen szövetséget kötött a Habsburgok ellenségeivel. Azt remélte, hogy egyesítheti Erdélyt a királyi Magyarországgal, s az erős állam élén kiűzheti a törököket Magyarországról.
A fejedelem csapatai több győzelmet is arattak: csakhamar a kezükbe került Észak-Magyarország nagy része. Szövetségesei azonban vereséget szenvedtek, így Bethlen sem háborúzhatott tovább. Erdély és a királyi Magyarország egyesítése nem sikerült, de Bethlen előnyös békét kötött a Habsburgokkal.
A béke éveiben országa tovább gazdagodott. A fejedelm iskolákat, nyomdákat alapított. Az újonnan létrejött protestáns iskolákat kollégiumoknak nevezték. Ezekben messzi földön híres tanárok tanítottak.

(saját gépelés)