A fogarasi vár és uradalma egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb királyi, majd fejedelmi birtokainak. A vár mai helyén 1310 körül Apor László vajda fa erősséget építtetett. Más vélemény szerint Fogaras várának alapjait Pós mester rakta le 1227-1233 között. A tatárjárás után a havasalföldi vajdák Fogaras vidékének betelepítése során, olyan érdemeket szereztek, hogy a királytól hűbérül kapták Fogaras várát és a hozzá tartozó uradalmat, egészen 1464-ig, mikor Mátyás király azt előbb Geréb Jánosnak, majd fiának Korvin Jánosnak adományozta. Korvin János halála, 1505 ősze után, több kézen is megfordult a vár, míg 1588-ban Báthori Zsigmond választott fejedelemé lett, aki osztrák feleségének kötötte le hitbér fejében.

Mihály havasalföldi vajda, miután 1599. június 26.-án hűséget fogadott Báthori Andrásnak, az új fejedelemnek, a prágai Udvari Tanács támogatásával, október 17-én a Bodza-szoroson át betört Erdélybe, és a székelyeket maga mellé állítva, egymás után szerezte meg a délen lévő erdélyi várakat, városokat. Október 25-én vonult át Fogaras vidékén 30 000 főnyi seregével, és az elfoglalt várat uradalmával együtt feleségének adta. A vajda seregét 1600. szeptember 18.-án Miriszlónál győzték le az egyesült királyi és fejedelmi seregek. Mihály a fogarasi várba menekült, majd onnan szeptember 30.-án vissza Havasalföldre. Egy újabb erdélyi betörés után Basta tábornok ölette meg 1601-ben.

A vár 1605-től lett fejedelmi birtok, miután Bocskai István vezére, Gyulaffy László azt a német őrségtől visszavette. Bethlen Gábor 1623-ban kezdett neki a vár átalakításához és benne a palota építéséhez, majd azt második feleségének, Brandenburgi Katalinnak adományozta 1626-ban, aki férje halála után, az 1630-ban fejedelemmé választott I. Rákóczy Györgynek adta el, aki feleségére, Lórántffy Zsuzsannára ruházta át. A törökök a várat 1661-ben elfoglalták, majd a fejedelemmé választott I. Apafi Mihályé lett, aki 1663-ban feleségének, Bornemissza Annának adományozta. Fiuk, II. Apafi Mihály halála után a vár a birtokkal kincstári tulajdon lett. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a kurucok nem tudták elfoglalnia a császári őrségtől. Bethlen Gábor udvari kancellár 1738-ben szerezte meg az uradalmat, amelyet 1762-ben Mária Terézia elzálogosított, a Szász Universitas részére.

Ma a várban néprajzi Múzeum működik (1995). Fogaras vármegyét Fogaras székhellyel 1878-ban hozták létre. A város képviselője volt Mikszáth Kálmán 1892-1910 között.