Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. – ) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, 2007-től európai parlamenti (EP) képviselő, 2010-től az EP egyik alelnöke.

Szülei Tőkés István és Vass Erzsébet. Nős, felesége Joó Edit. Két fiuk (Máté és Márton) és egy lányuk (Ilona) van.

Tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1971–1975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a papság köréből. 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli volt.

1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–1989 között az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Az eseményről tudósított a Magyar Televízió Panoráma című műsora, ezáltal a temesvári magyarság, amely tudta fogni az MTV-t, értesült a döntésről. Ez később kulcsfontosságúnak bizonyult, mivel az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantotta ki a romániai forradalmat. 1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.

Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990–2004-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt; 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották.

1999-ben megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amelynek elnöki tisztét töltötte be. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

A temesvári református templom falán két tábla található, melyeken két módon írva egyazon dátum szerepel: „1989 XII 15” és „15 XII 1989”. E két tábla együtt négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentését. A négy szövegből a magyar nyelvű a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom." Tőkés László lelkész és a temesvári ökumenikus Gyülekezet fejében és szívében kezdődött e forradalom.

1989. december 16-án a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálják, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a deportálás elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a tömeg oldalára. Ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, egyben az 1989-es romániai forradalom is, amely egy héten belül győzedelmeskedett, és a Ceauşescu-házaspár rögtönítélő bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget.